• Magyar
  • English

04. Romantikus túra a várhegy árnyékában

Tekergés a Séd völgyében; a múlt és jelen találkozásai /Bázispont – Erzsébet-liget – Szerelem sziget – Margit-romok - Bázispont/
Start:
Bázispontról délelőtt vagy délután
Besorolás:
Kezdő
Hossz:
1.5-2 óra, ~12 km
Ár:
30.000 Ft/Fő
Állomások:
  • Bázis pont
  • Erzsébet-liget
  • Színház-kert
  • Szerelem sziget
  • Margit-romok
  • Lackzó Dezső múzeum
  • Bázis pont
  • Megosztás:
    Szemet és lelket gyönyörködtető gyönyörűen felújított környezetben, a kanyargós Séd patakot követve megismerkedhetünk a város közel ezeréves múltjával és annak emlékeivel. (30.000 HUF)

    Gulya dombi túra nagyobb térképen való megjelenítése


    A túra részletes leírása

    A „Kolostorok és kertek a veszprémi vár tövében” nevű beruházás során olyan látványos, számos műemléket érintő túraútvonalat alakítottak ki a tervezők, amely a veszprémi várat összeköti az állatkerttel.

    A projekttel életre kelt egy csoda: A Benedek-hegy mindkét oldalán gyönyörűen kialakított sétáló utak, játszóterek, illetve felújított kolostorrom, pihenőpark sorakoznak. Egy teljesen új Veszprém jött létre, egy eddig nem ismert oldalát mutatva az ide látogatóknak. 

    A hegy keleti oldalán a megújult Szerelem-sziget sétányain kedvünkre andaloghatunk, vagy megpihenhetünk a számtalan kényelmes padok valamelyikén a fák hűs árnyékában. A terület északi végében a gyerekek kedvükre játszhatnak a Várostrom játszótéren.

    A Benedek-hegyről nyugat fele letekintve az egykori Szent Katalin domonkosrendi apácakolostor romjainak egykori épületegyütteséből csupán a megmaradt templom maradványait láthatjuk. A Margit-rom melletti cserjés sétány esténként romantikus díszkivilágításban pompázik. A vízi labirintus a kisgyermekek kedvenc játszóhelye.

    Úrkúti malom: A veszprémi káptalan malmai közé tartozott a hírneves Úrkúti malom, amely két épületből állt: az egyik lakóház volt, a másik a tényleges gabonaőrlő hely. A két épület közötti Séd-mellékág működtette a vízikereket. A tornácos lakóház melletti kút kiváló vize látta el a várat ivóvízzel. A 18. századi veszprémi vízvezeték a maga korában rendkívüli teljesítménynek számított. Az úrkúti malom az 1960-as években még darálómalomként működött. Vízikereke 1969-ben még megvolt, a malom átépítésekor azonban eltávolították és a meglévő berendezéseket is kiszerelték. A lakóházat korszerű lakássá alakították át, a malom épülete pedig vendéglőként üzemel tovább.

    Szerelem-sziget: A malom funkció megszűntével a Séd mellékágát visszaterelték a főágba, és a malomárkot feltöltötték, eltűntetve ezzel a szigetet, amely ma már csak nevében - Szerelem sziget - emlékeztet az egykori formájára.

    Benedek-hegy keleti oldala, a török temető: A Benedek-hegy keleti oldalát vékony lösz takarja, elegendő, hogy ide temetkezni lehessen - ebben a „sziklavilágban” hasonlóan megfelelő helyet találni igazán nem volt könnyű! A 17. századi metszetek szerint a hegy keleti részén török temető volt, de itt pihent egy kisebb kriptában Sempsei Ferenc nagyvázsonyi várkapitány is, aki 1680-ban a török ellen vívott csatában esett el. A törökverő vitéz kriptájának helyén ma a veszprémi Káptalan által 1904-ben állított kereszt látható a hegy tetején, és a várárkot is feltöltötték.

    Margit-rom: Az egykori templomot és kolostort a Domonkos-rendi apácák számára építtette 1240. táján Bertalan püspök. IV. Béla királyunk lánya, Szent Margit kislánykorában hat évig nevelkedett itt. A templom a kolostorral együtt a török hódításnak esett áldozatul és romba dőlt. A romokat 1938-ban tárták fel, ma már csak az alapfalak és a templomfal egy része láthatók.

    Tímárok, tobakok, vargák, szűcsök és mészárosok Veszprémben: A török hódoltság után bőrfeldolgozással foglalkozó iparosok találtak itt munka- s lakóhelyre. Mivel mesterségükhöz nem nélkülözhették a folyóvizet, a bővizű, könnyen áradó Séd környéke volt számukra az ideális települőhely. Itt, a Benedek-hegy alatt dolgoztak egymás szomszédságában. Veszprém városában a tobakos-céh a legrégibb céhek közé tartozott, jegyzőkönyvét 1692 óta vezették. A veszprémi tobakok főként a kecske, a birka, a juh és a bárány nyers bőrét készítették ki.  A veszprémi tobakosok emlékét ma már csak a Püspökvár szikláinak nyugati oldalába vágott Tobak utca őrzi.

    Kallómalmok a Séden: csapók, posztókészítők, a híres veszprémi cifraszűrt készítő szűrszabók:

    A Séd vízi energiáját hasznosították a szűrposztó készítő mesterek, a kallómalmokat működtető csapók. Itt a kishíd túloldalán álló ház is egy csapómesteré volt hajdanán. A posztó a korabeli felsőruhák egyik fontos alapanyaga volt.

     A kallómalmokból, a csapóktól a kész posztó a szűrszabókhoz került. Az általuk készített ruhafélék közül a legnagyobb hírű a bakonyi cifraszűr volt. Ez a régies kabátféle rövidebb volt, mint az alföldi szűr, hogy a bokros, csalitos helyeken járkáló pásztort, parasztot ne akadályozza mozgásában. Ujjait posztóval bevarrták, „befenekelték”, hogy zsebként használati tárgyakat, kincseket rejthessenek el benne. 

    Derékig érő gallérját hímzéssel és posztórátéttel díszítették, amely divatot teremtett az egész országban. A betyárokat - Sobri Jóskát, Milfait Ferkót - is ilyen bakonyi cifraszűrben ábrázolták.

    Veszprém iparos társadalmában az első hely a csapókat illette. Számuk szerint is ők voltak legtöbben. 1813-ban 214 csapót írtak össze a városban. Őket követték az „igen gazdag, büszke és tekintélyes” veszprémi szűrszabók, akik azonban a cifraszűr divatvesztésével a 19. század végén elszegényedtek.

    Természetesen ezen a túrán is vannak útba ejthető geocaching típusú játékok: